Szakmai nézőpontok


Szakmai cikkek rúdsporttrénereknek és trénerré válóknak.
Módszertan, biztonság, pedagógia, anatómia, óravezetés és minden, ami egy jó edző munkájához hozzátartozik.

Rúdsporttrénerként sokszor találkozunk azzal az aggodalommal, hogy valaki azért nem meri elkezdeni a rúdsportot, mert úgy érzi, nem elég erős hozzá. Nem véletlenül van így, hiszen azt egy laikus is látja, hogy a saját testsúlyát kell megtartania a rúdon, a megfelelő időben és módon kell húzni, tolni, szorítani vagy éppen engedni, pedig a rúdsport...

A rúdsportot a legtöbben nem élsportolóként, hanem hobbi- vagy rekreációs jelleggel űzik. Nem mindenki készül versenyre, és természetesen nem mindenki számára a lehető legmagasabb sportteljesítmény elérése a cél, ettől azonban a tudatosan felépített edzés és a tervezés jelentősége nem tűnik el, sőt. Akkor is érdemes tudnunk, mit, miért és milyen...

Egy csoportos rúdsportórán könnyű belecsúszni abba, hogy mindenki ugyanazt a feladatot kapja. A rúdsporttréner bemutatja, a tanítványok megpróbálják, ő pedig körbejár és segít, ahol szükség van rá. Egyszerű, átlátható, és elsőre akár igazságosnak is tűnhet, csakhogy attól, hogy mindenki ugyanazt csinálja, még nem biztos, hogy mindenki számára...

Egy csoportos rúdsportóra kívülről nézve talán egyszerűnek tűnik: a rúdsporttréner megmutatja a gyakorlatot, a tanítványok gyakorolnak, a rúdsporttréner pedig körbejár és segít, ahol szükség van rá, a valóságban azonban egy óra ennél jóval összetettebb helyzet. A rúdsporttréner egyszerre több ember munkáját figyeli, miközben mindenkinek más lehet...

Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy Bloom taxonómiája, valószínűleg keveseknek a rúdsport jut elsőként eszébe, sőt, az is lehet, hogy maga a név sem mond semmit, pedig nagy eséllyel minden jó oktató alkalmazza a mögötte álló szemléletet... Még akkor is, ha soha nem hallott Benjamin Bloomról.